H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1994 2. Az építész és néprajzkutató Vargha László (1904-1984) (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

már elhaltakról szólt, esetleg róluk alkotott véleményét osztotta meg velünk. Minden helyen meghívta a helyi múzeumi szakembereket. Karcagon két alkalommal meglátogatott bennünket Szűcs Sándor, Szombathelyről kirándult hozzánk Bárdosi János. Bárhová szálltunk ki, megszervezte a helyi múzeum és az építészettörténeti nevezetességek bejárását. Ilyenkor a helyi látnivalókat országos, vagy közép-európai összefüggésben vázolta. így a karcagi református templom boltívei alatt szó esett a türelmi rendelet utáni nagy építkezésekről, a hatalmas csarnoktemplomokról, az azokat létrehozó építész-dinasztiákról (a Povolny családról). Részletes vezetést tartott a szombathelyi kőtárban, elemezve a jáki műhely problémáit; alkalmat talált arra, hogy felkeressük Csempeszkopács templomát. (Mendele Ferenc érdeklődése talán ekkor ébredt fel, hiszen később ő tervezte ennek a nevezetes templomnak a műemléki helyreállítását.) Alapos munkára, pontosságra sarkallt valamennyiünket Vargha László. Örült, ha beható szerkezeti, formai elemzést végeztek rajzolás, felmérés közben kollégáink. Nem szabott gátat a tapasztalatszerzésnek, megfigyelésnek. A munkafeladatok megoldásában teljes szabadságot adott. Ha észrevette, hogy némelyik manuálé különösen alapos munkával készült és szép eredményt ígért a kidolgozás, biztosította a nyugodt tevékenység feltételeit. Mindenki igyekezett is alapos munkát végezni. Ez olykor a vizsgált objektum állékonyságát is próbára tette. Berekfürdő egyik keletre vezető dűlője végén, az egyik még lakott tanya takaros búboskemencéje bizony nem bírta ki, hogy ketten belebújtunk, s cserépből, sárral rakott falának vastagságát megpróbáltuk alaposan mérni. A kuckó felőli oldalon a szobában tenyérnyi darabon kagylósán levált a tapasztása és kilyukadt. Nehogy a munka befejezése előtt botrány támadjon, sebtében kevert sárral ragasztottuk vissza. Estig bizonyosan tartott, mert mindmáig nem ért utol bennünket a háziak panasza. A felmérések során az utolsó húsz év sok gondját-baját osztották meg velünk a házak, tanyák lakói. Néha tanulságos beszélgetéseket folytattak velünk azok is, akik