H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1994 2. Az építész és néprajzkutató Vargha László (1904-1984) (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

történeti Tanszék, illetve Laci bácsi autóbuszos országjáró kirándulásokat szervezett, amiket igen gyakran maga vezetett. Ilyen alkalmakkor hüledeztünk szerteágazó tárgyi ismeretein, s még inkább azon, hogy ismerte - név szerint - a „fél országot". Egy­szer Hollókőn jártunk, s az utcán találkoztunk egy idős asszonnyal. Laci bácsi nevén nevezve üdvözölte - a néni azt se tudta, hová tegye az idegent -, majd érdeklődött a család tagjainak sorsa felől. Kiderült, hogy egy 1938-as ismeretség alapján kérdez­getett, amikor gyűjteni járt a faluban. Máskor Szombathely és Kőszeg között mesélte el egy helyi orvoscsalád történetét, mint a magyar történelem jellemző epizódját. 1960-ban Tudományos Diákköri Konferenciára utaztunk a Miskolci Műszaki Egyetemre. Én részben az Ö, részben Nagy Elemér kezdeményezésére „A finn szauna és Magyarországon való hasznosításának lehetőségei" című dolgozattal szerepeltem. Lámpalázamat úgy próbálta levezetni, hogy elmagyarázta: az előadás érthetősége a legfontosabb, s bár a hallgatóság reagálásaira ügyelni kell, a kezdő jobb. ha káposzta­fejeknek tekinti őket. Vargha László az Építészmérnöki Karon végzett szolgálata során is rendü­letlenül gyarapította népi építészeti dokumentációját. Ha nem tévedek, az Akadémia Építészettörténeti és Elméleti Albizottsága rendelkezett akkoriban némi pénzzel, s ebből készültek felmérések hallgatók részvételével. Én is belekerültem a csapatba, s egyik gyűjtőútunk Mendele Ferenccel Békéscsabán volt. Akkoriban — a parasztság második „meggyőződéssel" történő szövetkezetbe hajtása előtt - a vidéki porták még valódi parasztudvarok voltak, s a felmérések gyakran zajlottak igen naturális körülmények között. Ferivel — amíg élt - többször is felidéztük egy békéscsabai tyúkól emlékét, ahol a felmérés áraként bolhák százait kellett rövidnadrágos, csupasz lábszárunkról eltávolítani. A felmérési manuálékat mindig szigorúan minősítette Laci bácsi, a bolhások viszont dicséretet kaptak. Emelkedettebb emlékképem Laci bácsiról az, hogy a magyar kultúra népi gyökereinek mibenlétéről, a gyűjtés és a megnemesítő alkalmazás Bartók és Kodály munkásságában megtapasztalható lehetőségéről és az építészeti tervezés, a hagyo-

Next

/
Thumbnails
Contents