H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1993 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1993)

kétajtós kis szekrény áli, a két részt elválasztó gerendán tányérok függnek. A harmadik helyiség a lakóház bontásakor kamra volt. Mi itt alakítjuk ki a tanító szobáját. Itt él a tanító, talán éppen Füri inger Mátyás, ifjú feleségével és újszülött gyermekével. Igen szegényes körülmények között laknak, bár 5 külföldi iskolákat is megjárt, tanult ember, németül is tud. Olvasottságára utal néhány könyv, újság. Kántortanító. A szűk kis szobában az ajtóval szemben egy sarokpad áll, előtte asztal, székek. A pad mellé helyeztük el az ágyat. A szoba hátsó rövid oldalán egy egyajtós szekrény áll. A konyha felőli fal mellé egy korabeli vaskályhát állítottunk, füstje a szabadkéménybe ömlik. Mivel a lakóházhoz nem tartozik kamra, a konyhában és a szobában kell néhány olyan tárgyat elhelyeznünk, ami élelmiszertárolásra volt alkalmas, és amelyek mellett még élni is lehetett. A füstöskonyhás házak padlását termény és élelmiszer tárolására nem lehetett használni. Itt, ennél a háznál ez a probléma is megoldódott. A szabadkémény felépítésével a padlás füsttelenné vált. Ide lehetett felvinni a füstölt húsokat /az eredeti ház egyetlen megmaradt tárgyát tudtuk itt felszerelni, egy három oldalról zárt hústartót/, de itt tudjuk elhelyezni a terménytároló kópicokat. ládákat stb. is. Ezeket is be kell mutatnunk, hiszen a tanító javadalmainak egy részét terményben kapta. Miután majd mindegyik korabeli falusi tanító jövedelmének kiegészítéséül mezőgazdasági munkával is foglalkozott, a házhoz két-három tehenet és egy növendék marhát befogadó istálló is tartozik. A telek végében egy pajta áll, a Zala megyei Padárról. Ezt a későbbiekben szintén berendezzük gazdasági eszközökkel. Elhagyva az iskolát, jobbra egy boronafalú, előtornácos kis épület tűnik fel. A faluvégi kovácsműhely is jellegzetes építménye volt a hagyományos, önellátó gazdálkodáson alapuló századfordulói falunak. A Szentgyörgyvölgyről bekerült műhely egy 10-12 holdas kisparaszti szinten élő kovácsmester tulajdona volt. A tüzelőpadka előtt áll az üllő, ezen formálták az izzó vasdarabokat. A bal oldali ablak alatt a satupadot