H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1993 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1993)

A bagladi lakóház Bagladi lakóházunkban azt az átalakuló, polgárias enteriőrt mutatjuk be, amikor a boronaház füstöskonyháját felszámolták, s a konyhát füsttelenített helyiséggé alakították át. Ezzel egyidejűleg nemcsak gyári edények és használati tárgyak kerültek be a háztartásba, de a konyha is lakhatóvá vált. A lakóházunk konyhájában felépített ún. mászókéményes kemence igazi mestermunka. A díszes lakatosmunkával és rézveretekkel gazdagított összetett tüzelőberendezésben egyszerre több munkafolyamatot lehetett végezni. Egyik része a sparherd. Mellette a víz és étel melegítésére szolgáló "rédli" látható, majd a kemence következik. Külön részt alkot a vízmelegítő katlan és az ún. mászókémény. Itt mászik föl a kéményhez a kéményseprő. Az egész rendszer erről a kéményről kapta a nevét. A konyhában ágy áll, mellette asztal, pad és székek. A polcokon gyári edények sorakoznak néhány hagyományos használati tárggyal keveredve. A szoba berendezése a 30-as évek polgárias Ízlését követi. Ezt főként a bútorok elrendezésénél érzékelhetjük, hiszen az ekkor készült ágyak,