H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1993 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1993)

a méhek röpnyHasait készítették deszkából. Az épületben lévő ún. "mihepadokon" sodort zsúpszalmából hasított mogyoróvesszővel /sziáccsal/ kötött kasok, "mihekasok" sorakoznak. Az egyházashollósi építmények a vöcköndi lakóház portájához tartoznak. A pajta, a méhes, a lakóház és az istálló is a fában szegény vidékek építkezési kultúráját tükrözik, A faluközpont irányába haladva, az út bal oldalán, fonott kerítés mögött szegényes parasztportát láthatunk. A lakóház egy dombtetőre települt zalai faluból, Vöcköndről származik. A falu a kapornaki /Nagykapornak/ apátság uradalmához tartozott, lakói magyarok, katolikus vallásúak. A falu határa soha nem volt nagy kiterjedésű, a földeket gyakran áradások sújtották. Szőlőhegyén mindig jó bor termett. Egy 1935. évi felmérés szerint 134 gazdaság volt a faluban, ebből 46 bírt 4-5, I6 pedig 5-10 katasztrális holddal. A külvilágtól elzárt volt jobbágyfalu építkezésére a sövényfalú, füstöskonyhás épületek voltak jellemzőek még századunk derekán is. Lakóházunk a Császár család tulajdonában volt. A ma is élő Császár A vöckönci lakóház