H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1992 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A vizesműhely belvilága a függesztőgÖdörrel kefével dörzsölik a félnedves bőrbe a hal zsírkeveréket. Hogy a zsír jobban beivódjon az anyagba, kézzel forgatható ványoló hordó ba rakják a bőröket. Ezt a munkamozzanatot a kiállításban csak tárgyakkal jelöljük. A bőröket száradás előtt - a zsugorodást elkerülendő - keretre, rámára feszíte tték. A szárazműhelyben ennek két módját mutatjuk be egy háromlábú ágkeretr e feszített egész bőr és egy fenyődeszká ra dugószeggel rögzített félbőr kiállításával. A napon, kereten vagy a szárítópadláson szikkasztott bőr apróbb hibáinak javítására, az egységes felület kialakítására a hántolás művelete szolgál. A bőr barka oldalának javítását, de a hús oldal hántolását is a márványlapos buffoló asztalo n végzik taszítóvasak kal. A speciális kézügyességet kívánó munkát a múzeumi bemutatókon a látogatók is figyelemmel kísérhetik. Biztonsági szempontokat érvényesítve a különböző bőrmegmunkáló késeket és fogókat a szárazműhely szerszá m os ládájá ra, illetve a fali polcra rögzítettük. E műhely hangulatát a különböző színárnyalatú és megmunkáltsági fokú marhabőrök fokozzák, melyeket fabakokon vetettünk át és farudakra raktunk.
