H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1992 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A szekéren érkező egész marhabőrök a kétszárnyú kapun és a letéglá:ott burkolatú udvaron át a műhely végéhez, a telek rövid oldalát elfogaló féltetős szín elé kerülnek. A szekérről a körülvágó asztalr a, majd a ejtős dobogó ra teszik a kiterített bőröket, ahol rétegenként alaposan só/al szórják be. Ha nagy mennyiségben érkezik bőr, a besózott bőrt a pinceraktárb a, rögzítetlen fenyőfadeszkákból ácsolt, alacsony állványokra terítik, "pilába rakják" , ahol az hónapokig eláll, feldolgozásra várva. A színben a sózott bőrt a körmetszetű áztatógödörb en öblítik, tisztítják. Innen az oltott mésztejes m eszesgödörb e kerülnek a bőrök több napra, ahol treibolófá val (forgatórúd) naponta többször felkeverik a meszes levet. A fellazított és fertőtlenített,valamint az átmosott bőr ezután a tímártőké re kerül. A tímártőke e mesterség szimbólumává vált a rajta dolgozó kopasztókéss el és corholókaszá val együtt. Ugyanis e tőkén végezték a szőrtelenítés és húsolás bonyolult, nagy anyagismeretet és odafigyelést igénylő munkáit a bőr két oldalán. A kiállításon három különböző anyagú tímártőke szerepel: kettévágott tölgyfarönkből, fenyőfalécekből lemezborítással és öntöttvasból, a szükségletnek, de a technikatörténeti alakulásnak is megfelelően. A félhenger felületű tímártőkén enyhén ívelt élű, acélpengés, kétnyelű késsel dolgozik a tímár, ahogyan ez a múzeumi bemutatókon látható. A bőrfeldolgozáshoz nagy mennyiségű vízre van szükség. Ezt a célt szolgálja a vizesműhely előtti, téglabélelésű kerekes kút , ami két vödörre jár. Innen viszik kétemberes rudas csebrek ben a vizet a színbe és a további feldolgozás színhelyére, a cseres vagy vizesműhely be. A színeit , a szőrgyökerektől megfosztott és faragott, egyenletes vastagságú bőrö ket a színben lévő m észtelenítő kád ban átmossák. Az innen kiemelt nyersbőr a pőre . A még mindig egészben lévő pőrét a színből kerekes bak on vagy ké zikocsin húzzák át a vizesműhelybe. Ez a téglaboltozatos műhely a cserleves áztatás és a bőr feldarabolásának, kiszabásának színtere. Itt kapott helyet három földbe süllyesztett, fabélelésű kád , továbbá a víz forralására szolgáló üstház- a rézüsttel együtt. Az ajtón belépve balról jobb-
