H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1992 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
rastoban, a Finn Műemlékvédelmi Központban, sőt még a Rotary Clubhálózat Kuopio-i klubjában is! Minden kiutazónak csak javasolni tudom, hogy szűk szakmai témáin kívül készüljön fel a "magyar mindennapi él étből ", lehetőleg diapozit ivókkal, videóval, szemléltető eszközökkel, mert ennek igen nagy keletje van. A vendéglátók igénylik ezt a fajta tájékoztatást. S persze, nem mellékes, hogy újabb tájakat, intézményeket is meglátogathat ezáltal az ember, a mellékes pénzkeresési lehetőségről nem is beszélve, bár inkább az ellátást és az utazást fizetik. Tapasztalataimról, a látottakról 120 oldalas naplóm és a közel 60C db-os diatáram tanúskodnak, melyek már a Szabadtéri Néprajzi Múzeurr gyűjteményét gyarapítják, mindenki számára megtekinthetők, tanulmányozhatók. E naplóból vett válogatással, apró szemelvények közreadásává szeretném beszámolómat gazdagítani, az általánosabb érvényű tanulságo kat szemléletesebbé tenni. Szabadtéri M úzeu mok A világon harmadikként, 1909-ben Helsinkiben alapították meg e Seurasaari Szabadtéri Múzeumot, melyet az évek-évtizedek folyamár számtalan kisebb-nagyobb helyi-regionális és területi szabadtéri gyűj temény követett. Lényegében mintaszerű hálózata alakult itt ki a hely ben megőrzött, illetve áttelepített népi építészeti emlékeknek, melyek nek megismerése minden "skanzenológus" álma. Én sem csalatkoztam már ami a meglátogatott intézmények számát illeti. A finn építésze minden magára valamit adó település, régió, tartomány múzeumi em lékei között első helyen szerepel, őrzik, óvják a régmúlt idők tanúit Szinte belesajdult a szegény magyar muzeológus és népi építészet-ku tató szíve, hogy milyen magas színvonalon áll itt Finnországban a nép műemlékvédelem. S persze, egyáltalán a művemlékvédelem... A nép műemlékek - hosszú nemzeti történet híján - szinte egyedüli leiétemé nyesei az "ősi" finn hagyománynak, kultúrának, művészetnek. Még sc ha nem jártam olyan országban, ahol ennyire a néprajz, a néphagyomár lett volna a "gyökerek", a nemzeti, a finn jelleg legfontosabb, sőt t
