H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1992 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

A tőzegvágás eszközei 1966-ban a barger-compasculumi munkáskolónia létrejöttének 100 éves évforulójára emlékkiállítást rendeztek a kolónia egykori munkásai. Emlékeikre, fotókra támaszkodva felépítették a múlt századi kolónia jellegzetes házait - a legegyszerűbb, tőzegből épült, gyeptéglával fedett, félig földbemélyített, embert és állatot egyetlen helyiségben egyesítő kunyhótól a valamivel lakályosabb deszka- és téglaházakig. Felépült egykori templomuk kicsinyített mása, az iskola, a tanítólakás, a kocsma, a pékség, a klumpakészítő mester háza és a tisztelő malom is, gyakran az eredetinél kisebb léptékben. A kiállítási falu közelében bújt meg a kolónia lakóinak 1876-1942 közt használt temetője. A kiállítást olyan érdeklődés kísérte, hogy nem bontották le, hanem az egykori tőzegmunkások egyletének védnöksége alatt megkezdődött annak szabadtéri múzeummá fejlesztése. 1966-1979 közt az egyesület önkéntes munkával biztosította a múzeum építését, üzemelését. Ma 20 állandó munkatárssal (számuk a főszezonban 30-ra nő) épül, üzemel a múzeum. A szabadtéri gyűjtemény azóta többszörösére bővült, s 180 hektárnyi kiterjedésével területét tekintve ma Hollandia legnagyobb múzeuma. Felépült egy újabb egység, amely a kolónia, és a tőzeglápok helyét el-