H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1992 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

Mint Hollandia többi szabadtéri múzeuma, az arnhemi is finanszírozási nehézségekkel küzd. 1987-ben, épp a múzeum fennállásának 75 éves évfordulóján, az állami támogatás megszüntetése bezárással fenyegette a múzeumot. A hollandok sajátos módon tiltakoztak: néhány hét alatt több mint százezren keresték fel a múzeumot, tüntetve annak bezárása ellen. Ebben az évben 536 000-re ugrott a látogatók száma, demonstrálva, hogy a múzeumra szükség van. Azóta megkezdődött a múzeum privatizálása. A múzeum építését, fenntartását különböző alapítványok is segítik, de a múzeum maga is igyekszik bevételeit növelni működő boltjai, műhelyei, étterme, kiadványai, rendezvényei révén. Ottjártunkkor épp egy tejgazdálkodási konferencia résztvevői üléseztek egy csarnokház széksorokkal ellátott cséplőszérűjében, ellátásukról a múzeum éttermében gondoskodtak. A 80 éve létesült, és ma is épülő szabadtéri múzeum fejlesztése során sikerrel hajtották végre a megváltozott koncepcióból következő "pályamódosításokat". Az archaikus parasztházak gyűjteménye mára olyan szabadtéri múzeummá vált, amely sokoldalúan képes bemutatni a paraszti-kézműves korszakból az ipari korba való átmenet különböző állomásait . Zuiderzeemúzeum - Enkhuizen Hollandia másik jelentős szabadtéri múzeuma Enkhuizen mellett épült fel a tengeröbölből édesvízi tóvá változtatott Usselmeer partján. 1932-ben készült el az a zárógát, amely a Zuiderzeet végleg elvágta a tengertől. Ez a beavatkozás egyszerre véget vetett a tengerrel anynyira összenőtt falvak, városok hagyományos életmódjának, megszüntetve a lakosság fő foglalkozását, a halászatot, bálnavadászatot, hajózást, és az ezekre épülő iparágakat. A régi életmód és annak tárgyi világa elmúltán érzett aggodalomból született a Zuiderzeemúzeum létrehozásának gondolata. Megálmodója S. J. Bouma, az arnhemi szabadtéri múzeum igazgatója, már 1946ban két egységből álló múzeumot tervezett: a Zuiderzee történetét