H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1992 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

kontakt másolatos, külön tárolt és feliratozott leírókarton is. 1987-ben kísérletet tettünk, hogy Vargha László többezer kötetes könyvtárából és különnyomat gyűjteményéből (amit egy Amerikai Magyar Alapítványnak ajándékozott) megszerezzük a népi építészeti anyagnak a MNÉGV-hez kapcsolódó részét. Ez nem sikerült, de 102 tétel anyagot lexeroxáltattunk, és az SZNM könyvtárában helyeztük el. Leltározó m

unka folytatása, feldolgozások m

egkezdése (1989-1991) Egy teljes és egy fél munkaidős gyűjteménykezelő, valamint két muzeológus rendszeres előleltározó, csoportosító munkája mellett folytatódott a felszerkesztett és tekercsben lévő rajzanyag beleltározása, mely munkafázis be is fejeződött: 1 022 leltári számon 1 182 adatlapon, összesen 4 171 rajzlap került nyilvántartásba. Ez a munka már nem a hagyományos múzeumi leltározási szisztéma szerint folyt, hanem figyelmbe vette a múzeum adattárának számítógépes feldolgozási rendjét is. Ügy is írhatjuk, hogy az új adatfelvevő rendszert ezen az anyagon próbáltuk ki. A rajztári anyag három nagy tálcás szekrényben, mappázva és feliratozva áll rendelkezésre. Közben elkészült a fotótári törzsanyag földrajzi és tematikus mutatója (az 1913-as, illetve 1973-as megyebeosztás szerint). E két időponthoz kötjük a rajztári és adattári anyagrendezést, illetve leltározást is. Megkerestünk több, Vargha Lászlóval kapcsolatban állt tudóst (K. Kovács László, Entz Géza, Volly István), akik részben magnóra mondott információkkal, részben fénykép/adatmeghatározásokkal voltak segítségünkre. Két helyszínt kerestünk fel adat- és információkiegészítés céljából (Kide, Gyöngyös). Megkezdtük az adattári jellegű anyagok leltározáselőkészítését. Korábbi években két menetben megye, illetve falurendbe soroltuk az anyagot Vargha László eredeti szisztémájának megfelelően (selejtezést nem végeztünk). A múzeumban a M NE G Y feldolgozási módjáról a Borsa-völgyi anyaggal kapcsolatban számoltunk be (H. Csukás Györgyi és Kecskés Péter). Alkalmanként néprajzos, műemlékvédelmi szakembereknek és egyetemi hallga-