H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1991 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

A múzeum közeljövőben elkészülő főbejáratát elhagyva a látogatót először hatalmas szántóföld fogadja - mint fogadta hajdanán az országút felől érkezőt -, s csak ezután tűnnek fel a falvak és a tanyák, melyeket egymástól mezők, rétek, legelők, erdősávok választanak el. Ez a hatalmas szántóföld a múzeum központi helyét foglalja el, ehhez csatlakoznak körben az egyes épületcsoportok. Bármelyik faluban vagy tanyán járunk, az épületeken túl feltűnik az enyhe szélben hajladozó, a vidékre jellemző őshonos búza-vagy rozstábla. A hiteles természeti környezethez az említetteken túl hozzátartoznak a jellegzetes gyümölcsfák, bokrok, ipari növények, zöldségfélék is. Az épületek, építmények kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy olyan jellegzetes épületeket, épületegyütteseket, építési technikákat, építési módokat, berendezéseket, gazdasági felszereléseket mutassanak be, melyek hiteles képet nyújtanak a westfaliai vidék népi kultúrájáról. Hasonló fontos szempont volt, hogy bemutassák a különböző társadalmi rétegek közötti különbségeket is. Időben a múzeum épületei főleg a 16-20. század közötti kort ölelik fel. Kilenc 16. századi, tizenhét 17. századi, harminchat 18. századi, húsz 19. századi és egy 20. századi épület került a múzeumba. Akad azonban még ennél korábbi építmény is, mint pl. a 12. századból való k út és egy 14. században épített gabonás. "Egy szabadtéri múzeum építése soha nem fejeződhet be" - vallja Baumeier úr, a múzeum igazgatója. Ezen elképzelése jegyében tervezik egy az ötvenes évekből és egy a jelen korból származó tanya felépítését is. A Westfaliai szabadtéri múzeum a tervek szerint 3 faluból (99 építménnyel) , 10 tanyából (77 építménnyel) és néhány településen kívüli, önálló építményből fog állni. Első épületcsoportja - a münsterlandi tanya - 1971-ben készült el, s ugyanekkor nyitotta meg kapuit a múzeum a látogatók előtt. Napjainkban a három falu közül egy, a 10 tanya közül 7 már látogatható. A szabadtéri múzeum felépítésével párhuzamosan a kilencvenes évek