H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1991 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

szet kapcsolata, a Skanzen és a szabadtéri néprajzi múzeumok gondolata, a helyben megőrzött városnegyed, mint szabadtéri néprajzi múzeum. A tanácskozás résztvevői t Éva NORDENSON, a stockholmi Sk anzen igazgatója köszöntötte, aki a múzeum elmúlt száz évének fontosabb eseményeit és eredményeit összegezte. Nils-Arvid BRINGEUS (Svédország) azt elemezte, hogy a Skanzen hogyan és mennyiben modellértékű gyűjtemény. Lars ROEDE (Norvégia) egy 19. század közepi, norvégiai múzeumvállalkozás tudománytörténeti értékére hívta fel a figyelmet. Comdace MATELIC (USA) a szabadtéri múzeumok amerikai értelmezéséről beszélt, ugyancsak az északamerikai gyűjteményekben folyó oktató és szórakoztató tevékenységet ismertette Polly JONTZ. Mark LAENEN (Belgium) a szabadtéri néprajzi múzeumok és az építészet összefüggéseit elmezete. Ugyanezt tette Viktor Herbert PÖTTLER (Ausztria), összevetve a múltbeli és jelenlegi értelmezést. Olga SEVAN (Szovjetunió) a népi építészetről, mint a történeti kulturális területek meghatározásának alapjáról adott elő. Robert THOMASGARD (USA) a Wisconsin állambeli népi építészeti hagyományok megőrzéséről számolt be. A különböző európai nemzeti öntudatokat, mint csapdát elemezte Adrian de JONG (Hollandia), melyek gátjai a szabadtéri gyűjtemények reális megvalósításának. A lettországi példa alapján Juris INDANS a szabadtéri múzeum és nacionalizmus történeti alakulását vizsgálta. Irena KERSIÍÍ szlovéniai anyag alapján számolt be a nemzeti önismeret jelentkezéséről. Tiberiu GRAUR (Románia) azt ismertette, hogy a nemzeti kisebbségek milyen anyaggal szerepelnek a kolozsvári gyűjteményben. A szabadtéri múzeum és természeti környezetük téma úgy került bemutatásra, hogy az előadások előtt vagy után megtekintettük a múzeum növényi környezetét és háziállat állományát. így a dániai központi gyűjtemény, a Frilandmuseet (Lyngby) anyagáról Mette SKOUGAARD számolt be, a Helsinborg melletti Fredriksdal történeti kertanyagát Svante ERIKSON mutatta be. A növényi környezet megőrzésére, ill. annak történeti hitelességű visszaszállítására is láttunk példákat kisebb gyűjteményekben