H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1991 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

hetik, vagy bővíthetik. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek részt vegyen a munkában, tehát tagja legyen egy-egy családnak, vagy kisebb - a játék szerint kialakított - közösségnek, s ott szerephez jusson, s a szerepeket maga választhassa meg. Ha valaki azonban csak szemlélődő akar lenni a játékban, nem erőltetjük szerephez, de igyekszünk más módon bekapcsolni a játékba. A falu létszáma szabadon alakítható a csoport, illetve a játékban résztvevők számától függően. II. Csoportos témafeldolgozás a múzeumban Előzetes tennivaló: beöltözés a foglalkozáshoz. A környezethez és a szerepekhez való azonosulást segíti elő, hogy a foglalkozás előtt a tanulók (fiúk és lányok egyaránt) egy ajaki viselet egyszerűsített változatát felöltik magukra, melyet az egész játék alatt hordanak. (Jelenleg 15 lány és 15 fiú ruha áll a rendelkezésünkre . ) A foglalkozás menete A foglalkozás lebonyolítására részletes forgatókönyv készült, melyet itt most nem tartok szükségesnek ismertetni, csak a legfontosabbakat felvázolni. A foglalkozás három fő részből áll: 1./ Ismerkedés a múzeumi helyszínnel (a Felső-Tiszavidék tájegységgel) - az iskolában megbeszéltek felidézése röviden. Csoportok kialakítása. 2.1 Csoportos munka. A játék során a csoportok (családok, ill. kisebb közösségek) az egyes épületekben egy-egy elképzelt személy nevében, vagy egy-egy szituációt megjelenítve társaiknak bemutatják otthonukat, házukat, családjukat, beszélnek munkájukról, vagy a kép-