H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1991 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

A présházpince alaprajza kakon a talpfát az oszlopokkai összekötő - ferdetámaszok merevítik, a koszorúgerendákat keresztgerendasor fogja össze. A falanyag a présházban és pincében hántolatlan ágkarókra vízszintesen font fűzfa- és mogyorófa sövény, amit kétoldalról vastagon, a talpfa szélességéig pelyvás sárral tapasztottak ki. A szoba és az istálló fala "karóközre" készült: a talpfákat a koszorúgerendával összekötő vastag, hasogatott karók hézagait sűrűre készített "szalmás, ganés sárral" töltötték ki. A karókat a talpgerendákban furattal nem rögzítették, csak a koszorúgerendákon. A szoba és a présház közötti falszakasz vályogtéglából készült, ugyanis a présházban nyílt tüzelőspadka, ill. a szobában kívülfűtős szemeskályha állt. A gerendaváztól független mestergerendás pallófödém volt a pincében, szobában és istállóban, míg a présházat nem padlásolták le. A présház délnyugati sarkában bárdolt tölgyfapallókból szikrafogót és füstterelő t alakítottak ki, így az égéstermékek a tetőtérben oszlottak szét. A présház, az istálló és a pince ajtaja ácstokos volt, keretbetétes ajtószárnyakkal. A szoba nyílászárói borított pallótokosak, a két ablakot vasráccsal erősítették meg. A pince falán két körmetszetű szellőzőnyílást hagytak, amit télidőben fadugóval vagy ronggyal tömtek be.