H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1990.2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

vidékén belül több kistáji eltérés figyelhető meg, leginkább a Zalaidombság (főként Göcsej) és Belső-Somogy vagy az egységes faépítkező övezetet alkotó Belső-Somogy-Zselic-Szigetvidék-Nyugat-Ormánság és szomszédsága között." Az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetségének 14. tanácskozása Csehszlovákiában " Közel kilencven résztvevővel 1990. szeptember 3-9-e között került megrendezésre a tanácskozás, melynek fő témája a szabadtéri múzeumok és folklórizmus, a gyűjteményekben bemutatható, rekonstruálható, foglalkozási ágakhoz és népélethez köthető események megjelenítése volt. A megbeszélések és programok központját a morvaországi Roznov pod Radhostem (Valasské múzeum prírode) jelentette, de a résztvevőknek módja volt a túrócszentmártoni (Martin) központi szlovákiai gyűjteményt, továbbá az árvái (Zuberec), liptói (Pribylina), kysucei (Vychylovka), illetve az északmorva (Vysocina) és délkeletmorva (^traznice) múzeumokat is megismerni. A rendezvény előtt jelent meg az ország összes szabadtéri gyűjteményét bemutató kézikönyv ((ííeskoslovenská muzea v prírode, Martin-Ostrava, 1939. 176 p. szerk.: Jaroslav s'tika és J Tri Langer). Szinte minden múzeumban gazdag folklórprogram várt bennünket, melyek közül különösen kiemelkedett a morvaországi aratóünnepséggel kapcsolatos összeál lítás. A színvonalasan megrendezett tanácskozáson 22 előadás és referátum hangzott el. Alan Gailey (Nagy-Britannia) a kulturális identitás és a szabadtéri múzeumok kapcsolatáról beszélt, különös tekintettel a kulturális viselkedés változására. Helmut Ottenjann (Németország) a mindennapok történetének bemutatási lehetőségeit vázolta fel. A szabadidő, a folklóresemények és a múzeumok pénzügyi helyzetének összefüggéseit Eugen Ernst (Németország) ecsetelte. Peter Oeschger (Svájc) a múzeumok és kiállítások kommercializálódásának veszélyére hívta fel a figyelmet. Ba-