H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1990.2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

A nyúli prés válási évszámrjoz köthető. A helyszíni gyűjtések és a levéltári adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a szőlőprés (présszín is) a történeti Káptalannyúl község szőlőhegyén állt (1884-ben egyesítették Kis-, Nagy- és Káptalannyúl községeket). A győri káptalan dézsmaszőlőjének (misebor alapanyaga is) préselését végző munkaeszköz jelentős lehetett, ha készítési és javítási dátumát, valamint a szőlőnagyságokra (1 illetve 14) utaló megjegyzést is felfestették. A felirat "archaizálását" is valósnak kell tekintenünk, amit a nyúli szőlőművelésre, illetve boradózásra vonatkozó történeti adatok hitelesítenek. A nyúli Káptalan-szőlő sajtóját 1505-ben javíttatják , 1516-ban házat építettek hozzá. 1644-ben a jobbágyokat megrójják, hogy "semmi bujtassál, amelyből áll kiváltképpen az szőllőnek haszna, nem jobbították*. A történeti adatok természetesen e tárgy szempontjából nem vetíthetők vissza a 16. század elejére, azonban utalnak arra, hogy az egyházi és a világi uradalmak szőlőfeldolgozását (elsősorban fehér szőlőfajtákat figyelembevéve) nagyméretű végorsós-bálványos présekkel végezték. Hasonló