H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1990.2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

udvarán egyaránt tartunk állatokat, lehetőleg az Alföldön honos tájfajtákat. A szőlőskerti építmények közül a derecskéi csőszkunyhó már múzeumunk tulajdonában van. A csőszkunyhó falazata vályog, tetőfedő anyaga nád. A kétosztatú épület egy lepadlásolatlan, nyílt tűzhelyes konyhából és egy szobából áll. A konyhában a bejárattal szemben középpadka volt, körülötte vályogból készült ülőhelyekkel. Ez a csőszkunyhó volt a közösségi élet színtere a szőlőben, itt jöttek össze a szőlősgazdák egy kis beszélgetésre, miközben a konyha padkáján sütötték a szalonnát. A kunyhó a gazdakör tulajdona volt, ők fogadták fel a csőszt, akinek a kunyhó lakásául szolgált (Id. TÉKA 1987/1.). A változatos épületállomány még így is csak vázlatosan tudja szemléltetni az Alföld kulturális sokszínűségét, a változatos gazdálkodást és életmódot. A még üresen álló telkekre olyan épületeket kívánunk kiválasztani, amelyek tovább gazdagítják az újkori mezővárosi kultúrára vonatkozó ismereteinket. Tervezzük pl. olvasókör, szatócsbolt, borbély műhely bemutatását is. A tájegységhez református temető csatlakozik majd, itt szeretnénk felépíteni a karcagi temetői földház másolatát. A tájegység telepítési tervének kialakításában, az épületek kiválasztásában, bontásában, az egyes objektumok újraépítési, berendezési tervének kialakításában sokan közreműködtek, többek közt: K.Csilléry Klára, Flórián Mária, Kecskés Péter, Égető Melinda, Gráfik Imre, Balázs György és Kurucz Enikő mint tájegységfelelősök, továbbá Szolnoky Lajos, Erdélyi Zoltán, Balassa M.lván, Dám László, Juhász Antal, Kresz Mária, Kurucz Albert, Bellon Tibor muzeológusok, Temleitner István, Erdélyi Gábor, Kovács István László, Sabján Tibor építészek. Az Alföld tájegység első objektuma már felépült. Az építést valószínűleg az utcasor építményeivel folytatjuk. Kurucz Enikő