H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1990 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

A Taksonyi Tájház utcai homlokzata ünnep alkalmával, amikor a falakat is fehérre meszelték, téglavörös falfestékkel festettek be, csakúgy, mint a konyha padlózatát, amelyet még fehérrel is kockáztak. Maga a lakóház a szokásos alaprajzi beosztást (szoba-konyha-szoba) követi. Az udvarról először a konyha előterébe, a „pitvarba" lépünk, amelyet a mestergerendát tartó „pillérek" választanak el a „kéményaljától". Az utca felőli szobában és a konyhában módosabb taksonyi gazda lakását mutatjuk be. A szoba aszimmetrikusan elhelyezkedő két ablaka az átlósan elrendezett szobabelső kialakítását tette lehetővé, mely e területen még a múlt század második felében is általános volt. Rendszerint a két ablak közé helyezték el a sarokpadot az asztallal, vele szemben átlósan, az ajtó jobb oldalán a tüzelőberendezést (szemeskályhát, vagy kemencét), amelyet itt valószínűleg a századforduló táján lebontottak. A szoba elrendezése a századunk első évtizedeire jellemző lakásbelsőt mutatja. A bútorok közt megtaláljuk a korábbi évtizedekre jellemző sarokpadot, a „lócát",