H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1990 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

A csökölyi talpasház szerkezeti rajza Következő portánk épületei Belső Somogyból származnak. Ez a legszabálytalanabb telek, fő épületei az udvar hátuljában foglalnak helyet. A lakóház Csökölyben épült a falurendezéseket megelőző időben, föltehetőleg 1840 körül. Szoba-konyha-kamra beosztású, talpas, vázas, sárkarós épület (a karóközöket szalmás sárgombócokkal töltötték ki). Helyiségei mind a lopott tornácról nyílnak. Az alaprajzon belül kialakított rövid középtornác (másként lopott tornác, helyi nevén pitar) a múlt században az egész DélDunántúlon elterjedt. Zsúpos födelének tetőváza szarufás. A tetőforma az egyszerűbb, mindkét végén csapott változatot képviseli. A fényképek tanúsága szerint az elöl is kontyolt házak az 1930-as években még szinte utcasort alkottak Csökölyben, az 1970-es években viszont a mi épületünk már utolsó hírmondója volt ennek a régies megoldásnak. A házbelső is szerény és archaikus. Szobáját szemeskályhával fűtötték. Füstöskonyhájának födémét hasított pallók alkották. A konyha közepén boglyaalakú, vesszővázas kemence állt. A házat 1977-ben bontottuk le, ekkorra a kemence összeomlott, de méreteit és szerkezetét dokumentálni tudtuk. A nyílt tűzhely padkáját padlókutatással táruk föl. Úgy készült, hogy a szemeskályha szája előtti részt vesszőfonással elkerítették, és a fo-