H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1990 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

helyére épült háztól, csak azért említjük, mert kutatása az alaprajz fejlődése szempontjából fontos. Id. TÉKA 1981.1-3. 13-14.) A mi újabb épületünk bontáskori állapota a 20. század elején alakult ki. A tulajdonos Joó János nagyanyja, Pánczél Erzsébet 1901-ben vásárolta, amikor másodjára férjhez ment, Fülöp Józsefhez. Az új birtokosok még ugyanebben az évben átalakították a vertfalú épület utcai homlokzatát. Tégla köpenyfalat húztak elé, és mészhabarcs ornamentikával díszítették. A ház még szabadkéményes volt, és fazsindely fedte. 1907-ben az utcában tűzvész pusztított, leégett a tető, a házat ekkor cserepezték. Egyúttal lepadlásolták a konyhát, és vindofniv

al tiszta, füsttelen helyiséggé alakították. A vihdofni a kamin egyik változata, amely a konyha terében keskeny, mennyezetig érő füstkamrát alkot a szobai kemence szája előtt, s a padlástérben boltozott, tág kéménybe torkollik. A ház első szobája a 20. század elejétől ún. parádés szoba, amit a családi emlékezet szerint soha sem fűtöttek. Benne a hozományul kapott sarokpados, festett, virágozott fenyőfa-bútor áll. Lakásul a hátsó szobát használják. Az ajtótól jobbra alföldi típusú, gömbölyű búbosk

emence foglal helyet, rakott tűzhellyel egybeépítve. E szoba bútorzata egyszerűbb kivitelű, asztaloskészítette tárgyakból áll. A fő sarokban az udvar felől helyezkedik el a betétes támlájú sarokpad, rajta a nagyszülők neveivel és 1902-es évszámmal. A bútorok a faddi asztalosközpontból kerültek ki, amely a híres komáromi festőasztalosság egyik stílusváltozatát hozta létre. A falakat szentképek és református "igék" díszítik, mert Pánczél Erzsébet református, Fülöp János pedig katolikus volt. A faddi ház bemutatásával nemcsak a helyi hagyományoknak állítunk emléket, hanem rá akarunk mutatni azokra az egyezésekre, amelyek a 19. században a Duna két oldalának házkultúrájában alapvetőek, továbbá a komáromi bútor terjedésére és ösztönző hatására. A ház telkén a főépület oldalán hátrább állt a múlt században épült pajta. A fészernek hívott egyszerű szerkezet általános volt a faluban. Szalmafödelű tetejét földbe ásott hántolatlan akácfa ágasok tartják, oldalai részben nyitottak, a szélirány felől nádfalúak. Az Új utcai fészer három