H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1989 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Református kőkért A szabadtéri múzeumban új és egyedülálló kiállítást mutatunk be. Ha a látogató elindul a kisalföldi és nyugat-dunántúli tájegységet elválasztó aszfaltúton déli irányba, rövidesen megpillantja a győri emlékkeresztet. Vele átellenben lépcső vezet föl a kőfallal övezett hangulatos református kökertoe. A kicsiny temetőben a Budaihegység és a Zsámbéki-msdence paraszti kőfaragó kultúrájának, temetői népművészetének állítunk emléket. A 25 páratlan értékű sírkő a Pest megyei Szigetszentmiklósról, Biáról és Tökről származik. A temető elrendezésében a helyi hagyományokat követtük. A sírkövek a sírhantok keleti végében állnak, a halott fejénél. Arccal napkeletre néznek, akárcsak az elhunyt, aki így várja feltámadását. A jobboldali sorban a helyszín adottságai miatt ettől annyiban tértünk el, hogy a sír jelek itt nyugatnak az út felé, fordulnak. Enynyiben a későbbi, szabályozott temetők képét mutatják. A lépcsővel szemben a szigetszentmiklósi köveket látjuk. Ezek a temető „újabb" darabjai. Promontori (Budafok korábbi neve) lágy mészkőből készültek a 19. század második felében. Szívalakú változataik kiemelkedő alkotások. A szentmiklósi szívalakú köveket 1823 és 1902 között faragták, legnagyobb divatjuk az 1870-1880-as évekre tehető. Színes festéssel díszítették őket. Leggyakrabban pirossal és kékkel, de szerették a zöldet és a barnát is. A gyermekeknek egész pici sírjeleket állítottak. A múzeumi sírköveket a községtől kaptuk ajándékba. A szentmiklósi sírkövek jobbján rövid út vezet a kőfal előtt álló, szép, ívelt oldalú kőpadhoz, amit Bián faragtak, valószínűleg a múlt század elején. Mellette a monumentális biai síremlékek rágásodnak. Két kivétellel 1808 és 1834 között készültek helyi kőből. Bián ezidőtájt , amint többek között egy kőfaragó dinasztia leszármazottja, az 1895-ben született Barabás István elmondotta, öt kőbánya működött. A múlt század végén innen, Sóskút tőszomszédságából került ki az Országház építőanyagának egy része is. A faluban sok "kurta nemes" élt (közöttük az említett Barabás