H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1989 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

jelenlegi járószinttől. A leváltani forrásokkal - miszerint a közös udvar hátsó lakóháza az 1790-es évek elején épült - egybevág a lakók visszaemlékezése, hogy a hátsó lakóházon 1790-es évszám volt olvasható. 1790-re tehát az első lakóház már mai terjedelmében, istállóval együtt fennállt, a hátsó lakóház ui. közvetlenül hozzáépült. A konyhai feliratos mestergerenda helyzetére legkézenfekvőbb magyarázatként az kínálkozik, hogy akkor helyezték át a szobából a bárdolt tölgyfa mestergerendát, amikor oda már divatosabb gyalult fenyőfa gerendákból és deszkákból álló mennyezetet készítettek . A nyirádi lakóház a kőépítkezés igen korai példája területünkön. Épülése korában a ház módos jobbágyportán állhatott, erre mutat a falun belüli elhelyezkedése (a plébániaház szomszédságában, közel a templomhoz), de erről tanúskodnak az 1775-től fennmaradt dika-összeírások is. A ház lakóinak későbbi vagyoni viszonyaira a levéltári források és a leszármazottak visszaemlékezései adnak útmutatást. A bontást Szakos József Csabrendek-nyirespusztai kőműves és brigádja végezte. A múzeum részéről Bálint János, Csajbók Csaba építészek, H. Csukás Györgyi muzeológus, és Deim Péter fényképész dokumentálták. H. Csukás Györgyi