H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1989 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

tőn keresztül a hátsó konyha szabadkémenye alá távozott. 1o. A pinceraktár (lakópince) kéttagú boltozata, a félkör homlokívű keresztboltozat és a fiókboltozatok bányakőből készültek. A pinceszint padlózat- és alapozáskutatása még hátravan. Az épület nyílászáró kereteit és szárnyait kibontottuk és a múzeumba szállítottuk, anyagmintákkal és a kutatóárokból kikerült tárgytöredékekkel együtt. Kecskés Péter A nyirádi lakóház bontása Az 1987-ben megvásárolt Nyirád, Dózsa György u. 65. sz. lakóházat 1988. április 25-28. között bontottuk le. Már bontás előtt igyekeztünk tájékozódni az épület volt lakóitól, szomszédoktól a ház, a tüzelőberendezések korábbi állapotára, az átalakításokra vonatkozóan, hogy bontáskor minél pontosabb megfigyeléseket tehessünk. Az szoba-konyha-kamra-istálló beosztású, kőfalú lakóház egy két lakóházból álló közös udvar utcai fronton álló, első tagja volt. Első három helyisége előtt pilléres-harántboltíves tornác húzódott, amelyet az utca felé ajtónyílás zárt. Ide nyíltak a helyiségek ajtajai. Az egykori füstöskonyha kereszt-mestergerendáján olvasható az építtetők neve (Nagy György Mihály és Márton fiaival), valamint az építés éve (1754). A ház máig a Nagy család tulajdonában volt. A bontási tapasztalatok mindenben alátámasztották az adatközlőktől nyert információkat. A házat a Nagy család a múlt század közepén bérbe adta, maga ódörögdre költözött. Ezen időszakban a ház első helyisége mint szatócsbolt működött, a bérlő család a hátsó helyiséget lakta. Ennek az időszaknak a nyoma a szoba utcai ablaka helyén feltárt elfalazott ajtónyílás. Ugyancsak elfalazott ajtónyílást tárt fel a falkutatás az udvari ablak helyén is. Valószínű, hogy a három ajtónyílás nem egyszerre funkcionált. A két, tornácra nyíló ajtóra esetleg azért volt szükség, mert a boltot eladótérre és raktárhelyiségre osztották.