H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1988 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1988)

A milotai lakóház eredeti helyén — Egyrészt megszoktam a gondolatot, hogy nem foglalkozhatom azzal, amivel szeretnék. Másrészt,(bár lehet, hogy ez leértékeli a textil iránti érdeklődésemet is, de) ha már valamibe belekezdek, minden mást elfelejtek, és már érdekel is. Olyan ez, mint a gátfutás: mindég csak a következő akadály az érdekes, arra kell figyelni... kissé szemellenzős gondolkodás, de a gyakorlatban beválik. — Ha végül megszeretted az SZNM-et, meséld el, miért hagytad ott a múzeumot? — Nagyon egyszerű oka volt. Kisfiam született, vele voltam három évig. Aztán, mivel nem vették fel az óvodába, tovább is. Valika nagyon kedves volt, tartóztatott, ottmaradásom minden jogi lehetőségéről tájékoztatott az egy évig fenntartható fizetés nélküli szabadságig. De attól féltem, ami be is következett, hogy a helyzetem egy éven belül nem változik meg. Nem is változott 1982-ig, amikor is már visszajöhettem, amikor hívtak.