H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1988 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1988)

A rédicsi présházpince írt a szőlőprés datálása is: "I884dik évben Február 27én", és a mellette lévő rozetta is. A pince bejárati oldalán a festetlen, állóhézagos csonkaorom fenyődeszkákból készült. A szőlőprés évszáma, a festett épületszerkezeti elemek, a szoba és a présház több berendezési tárgya, a kívülfűtős táblás kályha maradványai egységes és egyidejű építést, változatlan használatot tükröznek. A családi hagyomány is erre utal: a volt tulajdonos /Vidóczi Istvánné, 1927/ anyai nagyapja, Varga János, építtette a hajlékot rédicsi ácsmester segítségével, többségében a helyi erdőből vágott fából. 1885-ben "vették birtokba a hajlékot", amikoris egy magyar hold "hazai szőlőt" /nem oltott, fehér fajták/ műveltek a Tenke-hegyen. A hajlék födémé egymásra takaró fenyődeszkákból áll, kivéve a présház nagyobb részét, ahol a tetőtérbe nyúló szőlőprés miatt a fedélszék nyitott. A szín felett padlásfeljáró nyílás van. A lekontyolt nyeregtetejű épület szarufái ollólábak által alátámasztott taréj- ill. talpszelemenen nyugosznak. A fő állások tölgyfából ácsoltak, a szarufák nagyobb