H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1987 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

majd többszöri meszelés nyomait tudtam megfigyelni. Tehát a legalsó pingált réteg jóval újabb volt, mint az épület, amelynek falait kezdetben fehérre meszelték. Az itt bemutatásra kerülő mennyezetfestésnél később és egyszerűbb stílusban díszítették a ház kemencéjét, a konyha és a második szoba mennyezetét, valamint a tomác egyes részeit is. A falpingálás nem egyedi jelenség ezen a vidéken, hiszen Kalocsának és környékének közismerten gazdag faldíszítő hagyománya van. A folyamszabályozások után szépen gazdagodó Sárköz és Dunavölgy általános díszítő kedvének egyik jellegzetes műfajává a múlt század második felében a piktorolás vált , melyről Simonyi Jenő 1882-ben írt ismertetése is megemlékezik. 1909-ben Nóvák József Lajos a Kalocsa melletti Horn ok m egyen általános jelenségnek találta a falfestést. /A múzeum Horn ok m egyről beszállított lakóháza is jól példázza ezt./ Már akkor felfigyelt azonban rá, hogy a festések jó részét házilag kivágott sablonnal állították elő. Az I. világháborút követő gazdasági válság hatására a környékbeli parasztok fokozatosan felhagytak a drága szabadkézi festés csináltatásával, és helyébe lépett a gyorsabban és ezért olcsóbban kivitelezhető sablonos festés. A kézi festés motívumai virágok, koszorúk, csillagok, de madárfigurák, sőt emberábrázolások is lehettek /pl.menyasszony-vőlegény, angyal, stb./. Sükösdön a pingálást a századfordulóig követi visszafelé az emlékezés, ekkor azonban még csak a módosabbak engedhették meg maguknak ezt a luxust. A kevésbé tehetősek között későbben, a két háború között terjedt el a szokása, míg a szegényebbek sohasem pingáltatták házaikat. A sükösdi Garisa-ház mennyezetfestésének pontos időpontját nem ismerjük, de hasonlóan festett szobáról a 20-as évekből van adatunk. Sipos Jánosné 64 éves helyi lakos kislánykorában, az apja házában látott koszorúkkal övezett pingált mennyezetet, amelynek közepében kör volt festett virágokkal, sarkaiban kicsi angyalkákkal. A kereteit mezőkben apró csillagok voltak. A szóban forgó ház 1927-ben épült. A pingálást rendszerint hozzáértő asszonyok végezték napszámért és élelemért. Sükösd leghíresebb festőasszonya "Póla néni" volt, akinek ren-