H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1987 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

a másik változatnál a lakó- és gazdasági rész egy fedél alatt helyezkedik el. Az első gazdaság lakóháza 1574-ben épült, H a singenbői származik. A reneszánsz stíluselemeket hordozó épület a múzeum egyik kiemelkedő objektuma. Az elzászi Fachwerk-épületeknél a 16. század közepétől kezdték az ívelt andráskereszteket alkalmazni. A hasingeni ház homlokzatán két ilyen ívelt keresztkötés látható. Ezek, és az orom díszítésére alkalmazott un. kalász-motívum ok, továbbá az udvari homlokzat faragott oszlopai és a kiugró erkély impozáns külsőt nyújtanak. Az udvart egy 18. század végén épült pajta zárja le. Biselből került a múzeumba. Fala karcolt, festett vakolat mintával díszített. Az udvar többi melléképülete a 18-19. században épült. A második parasztudvar-változat lakóháza 1768-ból való, M uespachból, a Jura vidékéről származik. A lakórész egy szobából, az előtérből és a konyhából áll, a konyhából lehet az istállót megközelíteni. Az istálló mögött a kapubejárat és a kocsiszín helyezkedik el. A tér következő épülete Türckheimből került a múzeumba. 40— A muespachi lakóház