H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1987 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
építés céljára. Az építkezés költségeit az egyesület viseli eleitől fogva. Állami segélyek, kölcsönök és adományok szintén nagy összegekkel járultak hozzá az új múzeum létrehozásához. Nagyon sokan pedig ingyenes munkával segítették az építkezést. Ezek az önkéntes munkavállalók eddig összesen 12 00 G munkanapot dolgoztak. Az épülő szabadtéri múzeum Elzász sík- és dombvidéki területeinek paraszti építkezését mutatja be. Az épületek többsége a 16-18. század közötti időszak stílusirányzatait képviseli, több épületnél azonban korábbi szá zadok építkezésének nyomai is felfedezhetők. A telepítési terv kialakításánál nagy figyelmet szenteltek a jellegzetes elzászi településformák és a falvak környezetének bemutatására. A mű zeumba vezető rövid útszakasz a síkságon épült falvak környékére emlékeztet. Ezeket valamikor koszorúként övezték a szántók, legelők, gyümölcsösés zöldségeskertek. Ezt a területet árok, sövénykerítés, néha csak egy földút választotta el a falutól. Ezt a miliőt rekonstruálták a múzeum építők a bejárati rész kialakításával. A múzeum épületei két utcában állnak. Az egyikben kaptak helyet azok az épületek, amelyeknek többsége a Sundgau vidékéről származik, a másikban a Felső-Elzászból és a szőlőtermelő vidékekről való épületek állnak. A két utca egy kis térbe torkollik. Az épületcsoportot hátulról pajtasor zárja le. Ez az elhelyezés m ód szintén a síkságon épült falvak településképének sajátossága. A szabad területeken gondosan ápolt kertek és szőlőparcellák egész sora teszi meghitté és valóssá a házak és udvarok környezetét. A látogatókat fogadó épület, egy 1830-ban épült pajta, amely Niedersteinbrunn - ból szárm azik. Egy nagy kapun keresztül egy kocsiszínbe érünk. Itt van az információ, és itt alakf ották ki a pénztárhelyiségeket, ahol a katalógusokat, kiadványokat árulják. A kocsibehajtó alól egy kis parasztudvarba érünk. Innét egy árkot átívelő hídon keresztül jutunk a múzeum terére, a Zim merplatz-ra. Régen szinte minden elzászi faluban volt egy un. Zimmerplatz /"Ács-tér"/. A téren dolgozták fel, munkálták meg az ácsok egy-egy épü-