H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1987 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

mikófalvi pajtához, melyeket rozmaringosan fonott sövénykerítés fog körül. A tájegységrész a portákon kívüli épületekkel is kiegészül. Az érke­zőt mindjárt egy 18. század közepén, Debercsényben emelt ha­rangláb fogadja. A terméskőből rakott alsó szinten ülő, gerendavázas, deszkaborítású, zsindellyel fedett harangházban az épülethez eredetileg is hozzátartozó, az 1770-es években Vácott öntött harang kap helyet. Ad. TÉKA 1981A-3./ A harangtorony előtt fakereszten pléh Krisztus jel­zi, hogy a látogatók egy zömében katolikus táj kultúrájával fognak talál­kozni. A harangláb alatt, a domboldalban, egy patak mosta völgy szélén pincék sorakoznak. A portákon nincsenek kutak, jelezve, hogy a hegyes vidéken a kút­fúrás milyen nehéz feladat volt. A második tájegységrészbe haladó láto­gató a Novajról származó közkút mellett érkezik az Abaúj-Zemp­lént ismertető épületekhez. Flórián M ária A tornaszentandrási gabonás bontása

Next

/
Thumbnails
Contents