H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1987 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

gek védték a meszelést és a fölmázolt padozatot. A pince és a kamra a termény és a bor tárolására szolgált. A pincében tárolták a boron kívül a savanyúkáposztás hordókat, valamint a lejárat melletti vakablakban a lekváros szilkéket is. A kamra nagy méretét az magyarázza, hogy nemcsak a gabona és a liszt tárolására használták, hanem a szőlő feldolgozása is itt történt. Ősszel itt rakták össze a savanyúkáposztás hordókat, és készen vitték le a pincébe. A bejárattal szembeni sarokban házilag készített, kétrekeszes lisztes hombár volt. Egyik részében tartották a kenyérlisztet, a másikban a finom abb, nullás lisztet. Ezzel szemközt, a sarokban a taposókád helye volt, amelyben télen a lemorzsolt tengerit tartották. A szabadon álló falak mentén gabonás zsákok sorakoztak. A gerendákra szerelt rudakon lógtak az üres zsákok. Itt tartották a gerendákra feltéve a mosószappanokat is. A felvágatlan táblában álló szappan helye a padlás volt. A falakon szögeken ruhák, spárgák, kötelek és apróbb szerszámok kaptak helyet. Öt-hat kisszék is volt betéve a kamrába. Ezeken ülték körbe kukorica morzsoláskor a nagy vesszőkosarakat. Az istállókban csak a fejőszéket, valamint a lószerszámot tartották. Az ajtó mögött deszkákból házilag összerótt láda volt a takarmány bekeverésére. Mellette a sarkot letéglázták, és ide készítették be a másnapi takarmányt. A tornácon a bejárati ajtó mellett egy régi kispad állt. Nyáron a család sok időt töltött itt, s gyakran kinn is aludtak. Ilyenkor a tornácoszlopokra házilag szőtt szúnyoghálót szereltek fel. A padláson is sokféle terményt tároltak, s itt kaptak helyet a nagyobb káposztás és gyümölcsös kosarak is. A lakóház telkén álló többi gazdasági épület kiválasztására és berendezésére a későbbiekben kerül sor. Az előzetes néprajzi gyűjtésekből megállapíthattuk, hogy a gazdasági eszközök nagy részét az udvarban álló színben és gazdasági épületekben tartották. Kurucz Enikő