H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1987 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

A bagladi lakóház később kialakítandó faluközpontnak. A harangláb mögött az út kétfelé ágazik. A jobbra ágazó szekérút elhalad a rédicsi ház előtt, majd kivezet a tájegységből. A 19. század második feléből való rédicsi lakóház /8/ jelentős emléke a térségben is ritkaságszámba menő faragott-festett oromzatú lakóházaknak Ad. címlapkép/. A boronafalú, zsúpfedésű épület fonott, csavart és zsúpkötéssel megerősített gerinc-, valamint cserépfazékkal ékesített orom dísze érdekes színfoltja lesz a tájegységi épületek a m úgyis változatos tetőfedési módozatainak. A lakóház berendezése egy középparaszti szinten élő hetési katolikus család századfordulói életformáját tükrözi majd. Előreláthatóan a szobában egy ravatalt fogunk felállítani. Az ilyenkor használt hímes halottas lepedők, abroszok, tükörtakarók kiállításával a híres hetési szőttesek legszebb korabeli darabjait is be tudjuk mutatni a látogatóknak. Itt állítjuk fel azt a múlt század végi festett Szent Mihály lovát is, amely a közelmúltban került Lendvadedesről gyűjteményünkbe. A faluközponttól balra vezet az út másik ága. Egyik oldalán a Kondorfáról áttelpített, 1826-ban épült, boronafalú, zsúptetős