H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1987 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
a várnépek egy része földesúri függőség alatt élő jobbágy lett, mások nemesi rangra emelkedtek. A történeti és néprajzi kutatásokból tudjuk, hogy mind a jobbágysorban élő, mind pedig a nemesi rangra emelkedett népeket a társadalmi különbségek sok mindenben elválasztották ugyan egymástól, életformájukban ezek a különbségek - legalábbis tájegységünkben nem tükröződtek. Nemes és jobbágy azonos paraszti szinten élt, olykor csak a nemesi öntudat választotta el őket egymástól. A sajátos történelmi múlt, a földrajzi környezet /nehezen megközelíthető, elzárt falvak, rossz utak, vasutak, városok távolsága stb./ és egyéb körülmények következtében a nyugati határszél szóban forgó területei hosszú időn keresztül megőrizték archaikus jellegüket. Éppen ezért a hagyományos paraszti kultúra sajátos vonásai még századunk első évtizedeiben is fennmaradtak annak ellenére, hogy a 19. század második felében itt is megindult ennek az életformának a felbomlása. A kerített és hajlított házak közül még ma is áll egy-kettő vidékünkön, s innét kerülhetett be néhány un. füstösház és füstöskonyhás lakóház még a közelmúltban is a szabadtéri múzeumokba. Erről a vidékről még a legutóbbi időkben is sikerült összegyűjteni olyan régi berendezési és használati tárgyakat, amelyek a hagyományos paraszti kultúra 18-19. századi világát reprezentálják . Múzeumunkban a közeljövőben felállításra kerülő épületek e sajátos táj legjellemzőbb épülettípusait képviselik majd. Olyan faluképbe tömörítve építjük fel ezeket, amely legjobban megközelíti, és hűen megjeleníti a 19. századi jellegzetes utcás-teres és laza, szórt, szeres településform át. A tájegység három részre tagolódik. A bevezető szekérút először egy kis térbe torkollik, amelynek közepén egy harangláb áll. A tér köré csoportosulnak majd a zalai parasztporták. A haranglábat és az út szélén álló kovács műhelyt elhagyva s egy bokros, ligetes erdőrészen áthaladva a szőlőhegyi présházak világába ér a látogató. Innen nagy ívben jobbra kanyarodik az út, és a Vas megyei Őrség szórt épületei közé vezeti a látogatót.