H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1986 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1986)

A műszaki osztály és a kivitelező részleg munkájáról A Szabadtéri Néprajzi Múzeum saját tervező és kivitelező részleggel rendelkezik. Korábban mindkét tevékenységben külső erők igénybevétele dominált. Előbb a tervező csoport jött létre, majd a múzeum - a körülmények által vezettetve - más kötelezettségektől mentes, folyamatosan foglalkoztatható brigádokat hozott létre. A külső közreműködők közül ki kell emelni a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalatot, mint a telepítési tervek első kidolgozóját, és az Országos Műemléki Felügyelőség építőrészlegét, melynek munkáját az elsőként elkészült Felső-Tiszavidék tájegység dicséri. Ma a tervező csoport hét tagú: öt építész, egy szerkesztő és egy rajzoló alkotja. A kivitelező részleg három brigádot foglal magába: hat tagú kőműves, öt fős ács és hét fős kubikus-mindenes brigádot. Egy kovács és nyári időben két fűtő egészíti ki a csapatot. A gondnokság állományában lévő egy-egy karbantartó asztalos, villanyszerelő és lakatos segíti őket az építés, karbantartás feladatainak elvégzésében. Az ország népi építészetét és lakáskultúráját tíz építészeti együttes, un. tájegység, segítségével akarja a múzeum bemutatni. Minden tájegységnek megvan a felelős néprajzos-muzeológusa , velük dolgoznak - ugyancsak területi felelősi rendszerben - a műszaki osztály építészei. Ugyanakkor minden építész munkatársnak megvan a maga speciális területe /pl. faépítkezés, tüzelőberendezések/. E tudásukat hasznosítva együtt dolgoznak az éppen épülő, vagy tervezett tájegység objektumain. Eddig az volt a gyakorlat, hogy az építési tevékenységet egy terület, tájegység, komplett kialakítása érdekében koncentráltuk.