H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1986 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1986)

A Bakony-Balatonfelvidék tájegység Az új épületjegyzék és területfelhasználási terv módosítása kapcsát készült el a tájegység új telepítési terve, amely az 1978-ban jóváhagyódhoz képest sok ponton változott /ld. 22-23.0./. A módosított terv H. Csukás Györgyi tájegységfelelős évek óta folyó terepmunkájának eredményeként születhetett meg. Számos új épület került kiválasztásra, melyek közül többet már lebontottunk, és kiviteli terveik is elkészültek, vagy készülőben vannak. 1978-ig a tájegység kiválasztott épületei közül a szentjakabfai olajütőt /bontás: 1964., 5.poz.sz./, a szentgáli lakóházat A970., 3./ és a mindszentkállai telek építményeit A969., 1./ bontották le. Az utóbbi kettőnek elkészült a kiviteli terve is /Mindszentkálla: Csalog Zsolt újraépítési javaslata alapján Hevesi Károly, Szentgál: Csalog Zsolt újraépítési javaslata alapján Wissolith János munkája/. 1978-ban került lebontásra a szintén már korábban kiválasztott kádártai lakóház, méhes, disznóól/2./ A kádártai telek épületeivel, berendezésével a szegényparaszti szintű életmódot kívánjuk bemutatni. A bontás során sikerült meghatározni a ház építésének főbb periódusait. Az eredetileg füstöskonyhás ház feltehetően a múlt század első felében épült. A szoba-konyhás-tornácos első periódust hamarosan követhette, még a múlt század első felében, a kamra, az istálló és a pajta hozzáépítése. Ekkor falazhatták be a tornác végén lévő boltíves nyílást is. Később az épület hátsó végfalához féltetős színt ragasztottak. A falazat anyaga sárba rakott kő. Annak idején ez általánosan használt falazási mód volt a Balatonfelvidéken, ma már viszont nehéz ehhez értő mestereket találni. A pilléres tornáchoz utólag készült a mellvéd. A bontáskori kétablakos utcai homlokzat eredetileg egyablakos volt. Az utca felőli kőoromzatot 1930 körül téglából rakták magasabbra. Az ollószáras-szelemenes tetőszerkezet a különböző építési periódusoknak