H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1986 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1986)

Szigetközben. A tábor néprajzi és tárgygyüjtéssel is hozzájárult múzeumunk épüló ásványrárói lakóházának berendezéséhez. A Szabadtéri múzeumok Magyarországon c. fotódokumentációs vándorkiállításunkat december és január folyamán a Pesterzsébeti Múzeumban mutattuk be. I985 nyarán is folytatódott a múzeum területén fekvő római villa romjainak konzerválása az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium történelem fakultációs diákjainak és a nemzetközi építőtábor építészhallgatóinak részvételével. A rábcakapi lakóház A Kisalföld tájegység baloldali utcasorának 3« telkén befejezéséhez közeledik a rábcakapi lakóház építése. Rábcakapi a Hányból kiemelkedő szárazulatra települt falu. A jellegzetes tóközi település lakói evangélikus magyarok. Gazdálkodásukban kiemelkedő jelentősége volt az állattartásnak. A kiterjedt hányi rétek sokáig fenntartották a legeltető állattartást. Még az ármentesítések után is "megöntötték" a réteket, kieresztették a csatornák vizét, hogy megőrizzék a jó legelőt, kaszálót. Fogatolásra is szép számú állatot tartottak, hiszen Csorna és Győr piacaira vitték az apróbaromfit és az élő halat. A Rábcakapi, Fő u. 19.sz. alól áttelepített lakóház a tájegység legkorábbi épülete. Első szobájának mestergerendáján az 1736-os évszám olvasható. A 18. századi, eredetileg szoba konyha - kamra beosztású épületnek első két helyisége őrzi még az építéskori állapotot. Az épületet a 19. század folyamán többször bővítették, átalakították. A padlás térdfalába bekarcolt 1825-ös, l857-es évszám, valamint a második lakórész hát-