H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1985 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

zeumunkba látogató gyerekeknek, s őket ls megtanítsák e régi játékok készítésére. A lakóházakban és gazdasági épületekben különféle kosarak, szakajtók láthatók. A tárlatvezetések során gyakran faggattak bennünket arról, hogy miből és hogyan készülnek ezek a tárgyak, így kosárfonókat hívtunk, akik bemutatták azok elkészítésének módját. De ugyancsak a látottak által felkeltett érdeklődést elégítette ki az ostort és sallángot fonó bőrműves vagy a hímezni tanító népművész. A malmok, olajütők múzeumunkban már eleve úgy épülnek, hogy azok működését is megismerhessék a látogatók. Amikor elkészült a vámosoroszi szárazmalom, majd a mosonszentmiklósi tiprómalom, természetes feladat volt számunkra, hogy az őrlést bemutassuk, "csupán" lovakról, gabonáról, molnárról és hajtóról kellett gondoskodnunk. A kovácsműhely elsősorban a gyermekeket hozza lázba, de a