H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1984 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

a Ház és Ember III. kötetében tervezzük/. A kidéi felmérési anyag alapján tudjuk Vargha László munkamódszerét talán legjobban jellemezni: a felmérhető objektum varázsát, az adatközlő megjegyzéseinek írásbeli lenyomatát, az időközben szerzett történeti adatok értelmezését, a kutató, az építmény és a tárgy együttélésének pillanatait /Kidéi templom felmérése és a makkos fazár rajza/.