H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1984 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

lyi lakóhizak, sírkövek, malmok és templomok részleteit örökítették meg 1917-től. A Ludányi család vízimalmának vázlata /I92I/ és a plébániatemplomon volt XV. századi címer rajza /1924/ mutatják a műszaki pontosságra törekvést és a kultúrtörténeti beazonosíthatóság igényét. Vargha László több mint fél évszázad alatt közel 150 gyöngyösi építményt örökített meg felmérésein, részben építész hallgatói segítségével. E jelentős anyagot telekkönyvi adatokkal, levéltári és szakirodalmi jegyzetekkel látta el. Kéziratrészletekben áll rendelkezésre Gyöngyös településtörténete, a XVIII-XIX,századi utcasorok felmérési anyaga /példaként a Petőfi S. u. 25.sz. lakóházból idézünk/ s mintegy húsz dossziéban a város kultúrtörténete. Sajnálatos, hogy nem írta meg Heves Megy Műemléki Topográfiájának III. kötetébe az építészeti fejezetet, s nem írhatta már meg a város 650. évfordulójára kiadandó gyűjteményes kötet összefoglaló anyagát.