H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1984 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

ványoló, gabonaorlő malom és vízhajtásu eszterga köré épültek fel a múzeumi objektumok. Âz épületállomány kisebbik részét Gabrovo környékéről telepítették át /pl. a fürészmalmot, a kovácsműhelyt és a paszománykészítő műhelyt/. Nagyobbik része re konstrukció, mely a Gabrovo környéki hagyományos népi építésze tet van hivatva megörökíteni. A múzeum elsődleges célja a hagyományos, kézműves iparágak élő, működés közben való bemutatása* 23 műhelyben hatvan mester készíti a régi kézműves iparágak termékeit. Múzeumi sétánk során először egy XIX.az. elején épült kovácsműhelyben tekinthettük meg, hogyan formálódik a vas az ügyes kovácsok keze alatt. A ványolóban rendszeresen vállalják a lakosság részére bérmunkában gyapjútakarók és szőnyegek tisz títását. A malomban őrölt búzából ízletes kenyeret sütnek a vendégek részére. Egy kŐhídon át jutunk a "mesterek utcájába", ahol különböző műhelyek sorakoznak egymás mellett. Az első épület egy gazdag kereskedő háza, melynek alsó szintjén ajándék bolt üzemel. Itt lehet megvásárolni a műhelyekben készült termékeket, valamint a múzeum kiadványait. Finom kalácsillat csa lógat belépésre a következő épületben lévő péküzletbe. Tovább haladva a kecskeszőrszövő műhelyben a tarisznyák készítésével, a cipészműhelyben bocskorok készítésével ismerkedhetünk meg. Legtöbb látogatót a rézművesek és ezüstművesek műhelye vonzza, de mindig sokan időznek a hangszerkészítő műhelyben is, ahol az Örökké jókedvű mester vidám furulya- vagy dudaszóval szórakoztatja időnként a közönséget. A mesterek utcájában megtekint hetjük még a fazekas, nyeregkészítő, kocsikószítő , kolompkészítő, gyapjuszövő és szabó műhelyt, valamint az olajütő malmot. A sok látnivalótól elfáradt látogató felfrissülhet az utcai csorgok friss vízével, vagy megpihenhet a műhelyek közt meghúzódó emeleti kávézóban törökös kávé mellett. A földszinten lévő cukrászdában régi kedves csemegével, sziszámmal és