H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1982 2-3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1982)

a L8. századi objektum, de vannak 17. századi sőt egy 16. századi épület is. A berendezések nem túlzsúfoltak, a mindennapi élet bemutatására törekednek, nem keltik népművészeti bemutató hatását. Különösen a nagyméretű, a konyha és szoba funkcióját egyaránt betöltő "füstös­házak" /Rauchstubenhaus/ tettek ránk mély benyomást, melyek szabadtűzhelye, kemencéje, s a füsttől feketére színeződött gerendái ma is idézik a több évszázados használat nyomát. Nemrág épült fel a múzeum talán leg­monumentálisabb építménye, az 1641-ben épült alpesi szál­lásgazdaság , amelyben Mittel- és Hinterargenalpe /hregenzi erdő/ 60 családból álló közösségének volt közös tejfeldolgozó üzeme /Alpwirtschaft/. Az 1700 m magasságban fekvő fazsindellyel burkolt bo­ronafalú építmény két hosszoldalát istállók foglalják el, melyben 90 marhát lehetett elhelyezni. A lakóházak és gazdasági épületek mellett szakrá­lis építmények, műhelyek, iskola is találhatók a múze­umban. A lisztelő-, fürész- és kallómalmok a völgyben futó patakra épültek, működésbe hozhatók. Külön ki kell emelni az építmények természeti környezetének kialakí­tását, az eredetihez hasonló terepre ültetését, s a jellemző vegetáció, kert kialakítását.

Next

/
Thumbnails
Contents