H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1982 2-3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1982)

belső bevakoláshoz szervesen hozzátartozik, s az építészeti változások viszonylatában ez a réteg egy egységes stádiumot képviselhet. A falfelületek díszítése, színvilága a kápolna arányait, tömegét, különböző funkciójú tereit figyelembe veszi és finoman hangsúlyozza is azokat. A falfestés a bejárattól a szentély felé egyre gazdagodik és színeiben egyre mélyebbé válik. A bejárati előtér falait egyszerű keretek, felső szakaszaiban apró sablon virágmotívumok díszítik. Mennyezetét meandersza

lag keretezi, középen finom rozetta. A hajó halvény lilásszürke falait vékony erezetű márványozás gazdagítja. Az oldalfalakat a sárgának több tónusú csÍKjai Keretezik. A mennyezet közepén szimmetrikus, virágos rozetta, négy sarkán leveles-virágos sarokdísz van. A szentély két-két zárófalán lévő tükröket virágcsokor díszíti. A fő zárófalon széthúzott függönyös baldachin fut le a lábazatig. A mennyezetet cirka Imásan megfestett IHS - krisztus jelképe-díszíti. A rekonstrukciós visszafeetés a III. réteg feltárása alapján teljes biztonsággal elvégezhető. S rétegről történtek leválasztások - enyvvel az oldalfalakról "bőrében";Tyloseval & mennyezetről "húsában". A leválasztott darabok között szerepel a Karzatívről levett név és évszám, amely a hsrmadik réteg festőjét ée keletkezésének idejét jelzi: Joseph Groft 1864.