H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1982 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1982)

lentös borvidék volt. A győri káptalan dézsmaszőlőjét lolgozták fel az itt látható kősúlyos, végorsós présen. A hatalmas bálványos prés Nyúl községből származik. Mélyített faragású bilványfáján festett felirat: "Majd egy g két század év alatt szoigálék 1699 »•>• hozatott. 1832 ... Tsinosittota az ügyes kéz ezen helyre alkatott. A gazdaság- és technikatörténeti szempontból is jelentős szerkezet a környék fafaragó művészetének egyik legbecse sebb emléke

0 A préshez tartozó dongás edények /kád, borvályú, káforka/ a nagy hagyományú kisalföldi kádármester ségről vallanak. A MAGYARFALVI LAKÓHÁZ A tájegység jobb oldali első portáján áll a magyarfalvi /harkai/ lakóház. A Sopron vidéki evangélikus németség jellegzetes házformáját megjelenítő építménymásolat a harkai "hosszúházak" több példánya alapján készült. A tégla-és kőfalú épület nyeregtetős, a tűzvédelem miatt többszörösen osztott padlásterek kis padlásföljáró építményeikkel sajátos külsőt adnak az épületnek. A soros, egymenetű lakóházban háromszor ismétlődő szoba + konyha lakóegység követi egymást. Utánuk különböző rendeltetésű kamrák /gabonás, préses, tárló/, istálló található még az épületben. Az egyik kamra alatt boltozott préses pince épült. A ház nyílászárói kőkeretesek és vastáblásak. Az udvar végében két kőfalú, vakolt külsejű pajta áll, amelyek a környék jó minőségű építőkövét használ ják fel.