Balázs György szerk.: TÉKA 1980 3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

oszlik, szét. A máramarosi Rekitiből való lakóház a 19» század közepén épült, üelülfütős lapos kemencéje a füstös ház és konyha funkcióit magába foglaló nagyméretű szobában áll. A második helyiség mögött /hideg pitvar/ külön bejáratú kamra található. A ház berendezése néhány cserép— és vastárgy kivételével textil- és faalapanyagú, az archaikus önellátó gazdaság világát idézi fel. Figyelemreméltó vállakózásként láttuk a Sztebniben korábban felmért "hucul kerített ház" múzeumi megvalósulását, A rekonstrukciót az indokolta, hogy a 14. század eleje óta bizonyíthatóan meg volt épülettípusnak ma már nincs ép, áttelepíthető emléke. Az ungvári gyűjteményben magyar anyagot a Viskovo*ból /Visk, t: i '.fáramaros megye, hnszti járás/ áttelepített nagygazda ház képvisel. A fecskefarkas csapolású boronafalas épület elő- és oldaltornácos. Tapasztott és meszelt fala felett fazsindelyborítású lekontyolt nyeregtető áll. A szoba-konyha-szoba-kamra beosztású épület első szobájának mestergerendája datált: "Bácsi József és nője Horváth Klára építette 1879» évben". A kamra alatt belső bejáratú pince van. A viski épület átmenetileg raktár, de a későbbiek folyamán Visk környékéről szerzik be a berendezéséhez szükséges tárgykollekciót. Ezenkívül tervezik az alföldi területről magyar család lakta épület megvásárlását, A tanulmányút néprajzi, építészeti szempontból egyaránt tanulságos volt, köszönettel gondolunk az ungvári múzeumi kollegák kalauzolására és vendégszeretetére. ,—-—