Balázs György szerk.: TÉKA 1980 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

be került, ahol a vashengerek közel lisztfinomságúra őrölték. A megtört magot fateknőben vízzel összegyúr ták, ezután a "

pergoló

"-ba tették. A magpörkölő vályogtéglából rakott, két vaskatla nos tűzhely, melynek kifolyója vas "s

úber

"-rel záródik. Az ütésre előkészített, pörkölt masszát lyukacsos vasfazékba kotorták. Az olajütésre két rögzített végorsós, bálványos sajtót használtak, ennek talpfájába illesztették a vasfazekat. A tiszta olaj tölgyfadézsába csurgott, /építész: Szálai András, muzeológus: Kecskés Péter/.