Balassa M. Iván szerk.: TÉKA 1979 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1979)

ták fel, a templom, az iskola és a parókia szomszédságában. Mivel csekély és bizonytalan jövedelmet biztosított az egyháznak, néhány év múlva átmenetileg "árendába" /bérbe/ adták. 1886-ig a malomban búzát őröltek, kölest hántoltak és kukoricát daráltak. Ebben az évben szintén Csegöldrőí vásároltak hozzá egy olajütőt, s a következő években a számadások egyre inkább az olajütésből" származó bevételt emiitik. .Igy a nem messze működő kölesei gőzmalom mellett is fenn tudott maradni a malom, s egészen Í948-ig működött. A malom felügyeletét a presbiterek közül választott gondnok látta el. Az őrletők a malom használatáért vámot fizettek. Ez a termény jelentette a malom bevételét. A presbitérium meghatározott időre szerződést kötött a molnárral, aki a bevétel 1/3 részét kapta szolgálatáért. Az ő feladata volt a malom karbantartása és javítása is. A molnár ház, amely szintén egyházi tulajdonban volt, a malom mellett állott. A malmot hajtó lovakat a falu lovasgazdái adták. Szolgálatuk előre megszabott sorrend szerint történt, amiért természetbeni fizetséget kaptak. A hét meghatározott napjain végezték a buza őrlését és a köles hántolását. A buza lisztjét és korpáját egybe őrölte a malom, a liszt szitálását az asszonyok otthon végezték el. Búzát egész évben őröltek, mig a kásahántolás elsősorban télen, a disznóölések idején volt. A malomház belső berendezéséről egy 18 8 5-ben készült egyházi leltár ad pontos képet: "... a malomban van 2 szuszék, 1 véka, felvéka, egy bádog köpéce, 2 csákány, 1 vascsapófa, köles rosta, egy használaton kivüli kása kő. ". A malmot 19 57-ben bontották le és az egyház csűrében tárolták. A Néprajzi Múzeum 1967-ben vásárolta meg a Felső Tisza vidéket bemutató tájegysége számára. A malmot, a település központját jelképező templom mellett állítottuk fel. A helyreállítás két fő mozzanata: az építmény rekonstrukciója, felépítése, majd a fennmaradt gépészetiszerkezeti elemekből az őrlőberendezés rekonstrukciós tervezése, helyreállítása volt. Ezzel lehetővé vált, hogy ez a fontos ipartörténeti emlék működés közben is megtekinthető .legyen a látogatók számára. /Építészeti terv: Kovács István; Gépészeti terv: Sabján Tibor-Szalai András. Kivitelezés: Varga Gyula és brigádja./