Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
VALLÁS ÉS NYELV - Iskolák
1863-ban az alábbi református településeken működött iskola: Déva (34 fő), Alpestes (26), Lozsád (34), Vajdahunyad (16, de a fiúknak nincs saját tanítójuk, a helybeli leánytanítóhoz jártak), Rákösd (42), Hosdát (31), Hátszeg (25), Nagypestény (9, a lelkész tanít), Borbátvíz (12), Bácsi (12, a lelkész tanít), Tordos (15), Algyógy (14, a lelkész tanít), Nagyrápolt (20), Kéménd (4, a lelkész tanít), Haró (25), Brád (52, a lelkész és az énekvezető-orgonista tanítanak), Körösbánya (21, a lelkész tanít), Szászváros (51 fiú és 21 lány, külön-külön tanítóval, itt működött a gimnázium, a lányok egy része pedig a helybeli német iskolában tanult). 5 7 A magyar nyelvű iskolahálózatban nagy törést jelentett a hatalomváltás. Az 1921. évi földreform alapvető bevételeitől fosztotta meg a magyar egyházakat, s tette válságossá az egyházi iskolák létezését. Az állami elemi oktatást egységesen először az 1924. évi törvény szabályozta: az elemi iskolai oktatás irányítása állami feladat lett, az oktatás nyelve pedig a román. Ennek következtében tömegesen szüntették meg a magyar nyelvű állami iskolákat. Ezután sok helyen felekezeti iskolákat alapítottak, melyek pótolták a korábbi állami iskolák szerepét a magyar nyelv tanítása terén is, és a nemzeti nevelés bázisát képezték. Az új államhatalomnak a kisebbségbe került magyar nyelv háttérbe szorítására irányuló törekvése átmenetileg a református gyülekezetek kohézióját erősítette, hiszen amíg az iskolák állami irányításban működtek, természetesnek vették annak létét, míg ekkor anyagi áldozatot is vállaltak érte. Az állam azt is előírta, hogy román származású, nevű vagy vallású gyermekek csakis román nyelvű iskolában tanulhattak. A román eredet bizonyítása vitatható módon történt: például görög katolikus vallás vagy valamelyik szülő román jellegű neve elegendő volt. így például a Zsil-völgyi római katolikus elemi iskolákból 1927/28-ban 224 magyar anyanyelvű tanulót tiltottak ki a névelemzésre hivatkozva. Hunyad megyében a református középiskola Szászvároson működött. A 16. század második felében alapított 5 8 iskolának 1848-ban adták át a kollégium új épületét, de a szabadságharc leverése után a tanítás színvonala csökkent, a szülők inkább német iskolába vitték gyermekeiket. Az újbóli felemelkedés anyagi hátterének megteremtése gróf Kún Kocsárd nevéhez fűződik, aki rendszeresen támogatta az intézmény bővítését, gyarapodását, ezért azt róla Kún-kollégiumnak nevezték el. 5 9 Református vallásúak mellett római és görög katolikusok, evangélikusok, zsidók, illetve ortodoxok is jártak ide iskolába. 6" 5 7 Dáné 1863: 38-40. 5 8 Dósa 1897: 5. 5 9 Barabás 2006: 264-267. "" Barabás 2006: 275, 279, 296. 45
