Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

VALLÁS ÉS NYELV - A református magyarok helyzete a 21. század elején

talános magatartása tükröződik: a csoportnak nem csupán a múltját reprodukálják, hanem sajátos jellegét, tulajdonságait, gyengéit is kijelölik. Az emlékezetben sohasem a múlt mint olyan őrződik meg, hanem csak az marad meg belőle, amit a társadalom minden korszakban a maga mindenkori vonatkozási keretei között rekonstruálni képes.

5' Azt tapasztaltam, hogy Hunyad megyében közterületen csak a román történelmi múlt emlékei állnak, magyar vonatkozású emlékművek, melyek az emlékezet alakzatai, csak a templomokban vagy templomkertekben kaptak helyet. Ez is jól szimbolizálja a magyar kisebbség Hunyad megyei létét. Emögött az áll, hogy a korábbi évtizedek szoborpusztításai (pl. Piski csata emlékműve a csata helyszínén, Hunyadi János törökök fölött aratott győzelmének emlékére egy-egy buzogány Vulkánban és a Vaskapu-szorosnál) miatt egyfajta menedéket nyújtó helyszínt tartanak biztonságosnak a magyarok. Bethlen Gábor szülőhelyét Marosillyén a Böjté Csaba vezette Szent Ferenc Alapítvány vette meg, ezt követően tették rendbe, itt szintén egyházhoz kötődik a műemlék megmaradása. Déván az első ismert lelkész, Tordai Sándor András (1529-1579) mellszobra látható a templom előtti téren, aki feltehetően 1564ben kezdte meg dévai szolgálatát, majd 1577-ben Erdély református püspöke lett. 1579-ben Déván hunyt el, itt helyezték örök nyugalomra.

5

2 A dévai református lelkészi hivatal falára több mint 40 év után, 2010-ben került vissza az 1825-ben itt született történész, Salamon Ferenc emlékét őrző tábla. Piskin a római katolikus templomkertben áll a Piski csata emlékműve, március 15-én innen szokott elindulni az RMDSZ által szervezett megemlékezés, majd Déván a református temető mellett álló emlékoszlophoz látogatnak el, amit az 1989. évi forradalom után helyeztek el. A dévai római katolikus és a református temetőben levő 1848/49-es sírokat rendbe tették, Vajdahunyadon a református templomkertben Petőfi mellszobra áll. Lupényban 2011-ben egy kopjafát állítottak a templom elé, melyet egy Magyarországra, Nagyatádra költözött lupényi személy készített el. A románok szimbolikus térfoglalását mutatják a marosnémeti és lónyai román háborús emlékművek, melyeket közvetlenül a református templom mellett helyeztek el. A magyarság szimbolikus térfoglalására egy példa: 2010-ben, a bukovinai székelyek letelepedésének 100. évfordulóján rendezték meg első alkalommal a Hunyad megyei magyar napokat, mely jó fogadtatásra lelt a lakosok körében, 5

1 Assmann 1999: 38-40. 3

2 Magdó - Ősz 2010: 7. 30