Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

VALLÁS ÉS NYELV - A református magyarok helyzete a 21. század elején

mert 1752-ben mint igen sivár és kis létszámú eklézsiaként írtak a hátszegiről, amikor már csak magyarul folyt az istentisztelet.

4

6 Kérdéses, hogy milyen lehetett a román reformátusok liturgiája? Az oltalomlevél biztosítéka arról szól, hogy a rítusokban, liturgiában változás nem fog történni. Ez Sipos Gábor szerint egy sajátos román református istentiszteleti rend lehetett, amely talán megőrizte a görögkeleti istentisztelet néhány elemét. Az biztos, hogy a hátszegi kétnyelvű gyülekezetnél a pravoszláv naptár volt érvényben, így karácsony szombatja január 4-re esett 1716-ban.

4

7 A Hátszeghez közeli Kitidről az 1740-es évekből maradt fenn adat arra, hogy néhány román nemes református vallásra tért át, és a református lelkész egy húsvét alkalmával egy nemes udvarházánál románul prédikált és énekelt. A Zarándi-medencében is hasonló lehetett a helyzet: 1729ben a Körösbányán tartott vizitáció rendelte el a nyugati naptár használatát.

48 A román reformátusság szempontjából Déváról kell még szólni. A IL Rákóczi György lengyelországi veresége után, 1658-ban Erdélybe özönlő török büntetőcsapatok teljes mértékben elpusztították Lúgos és Karánsebes vidékét, így Hunyad megyét menekülthullám árasztotta el. A menekültek elsősorban románok voltak, egy részük református vallású. Karánsebes vidékén ugyanis a török pusztítás előtt jelentős román református közösségek éltek. A reformátusok a magyar gyülekezetbe tagolódtak, így vált a dévai eklézsia a hátszegihez és vajdahunyadihoz hasonlóan kétnyelvűvé. Ez a kétnyelvűség több évtizedig fennállott, mert 1684-ben a dévaiak Bornemissza Anna fejedelemasszony beleegyezését kérték, hogy a megüresedett lelkipásztori állást olyan személlyel töltsék be, aki románul is tud.

4

91691-ben Erdély a Habsburg Birodalom része lett, valószínűleg az erőszakos rekatolizáció is közrejátszott abban, hogy a dévai román református gyülekezet eltűnt. A fenti példákkal kapcsolatban hajlamos vagyok arra a nézetre, hogy az ortodoxok reformátusokhoz húzódása mögött a hitbéli meggyőződés mellett politikai okot is lássak: ebben az átmenetinek tűnő időszakban, amikor még bizakodhattak abban, hogy Erdély visszanyeri függetlenségét, az ortodoxok a református egyházban a független Erdélyi Fejedelemség megtestesítőjét láthatták, ami évszázadokon keresztül biztosította számukra vallási önállóságukat. Ezzel szemben a görög katolikus vallásban a Habsburgok hatalmának kiterjesztését érzékelhették. 4

1 Buzogány - Ősz 2007: 7-8; Sipos 1995a: 237; 1995b: 356-3574

7 Buzogány - Ősz 2007: 7-8; Sipos 1995a: 237; 1995b: 356-357. 4

8 Buzogány - Ősz 2007: 8-9. 4

9 Magdó - Ősz 2010:11-12. 27