Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

LOZSÁD ÉS RÁKOSD. KÉT ELTÉRŐ SORS - Rákosd

Ha mennek templomba, magyarul beszélnek, mint azelőtt. Megváltoztak a beszédben, jobban igazodnak az anyanyelvhez. " Egy asszony, aki az 1970-es években jött férjhez Székelykocsárdról, furcsállta a rákosdi viszonyokat, mert szülőfalujában a családban mindenki magyarul beszélt. Ám amikor elment a gyárba dolgozni, az ő nyelvhasználatában is fokozatos változás következett be, mert sok időt töltött románok között. A rákosdi reformátusok szemében a templomi nyelv a magyar, és ehhez ragaszkodnak. Nagyon öntudatos emberek, amikor szóba került, hogy a temetésen a lelkész románul is megszólaljon a szószékről - mint ahogy Hosdáton -, a presbiterek többsége azt mondta, szó se lehet arról, Isten őrizz ekkora csapástól, mert ők magyarok. A törekvés ott van bennük, de sokuknak könnyebben forog a nyelve románul. A rákosdi reformátusok erős identitását mutatja az is, hog}- vegyes házasságok esetén a román fél az, aki áttér reformátusnak: a 2010. évi gyülekezet tagjai között 3 különböző korú román asszony van, akik házasságkötésük előtt konfirmáltak (az ortodoxoknál történt keresztelést elfogadja a református egyház), és ezáltal tértek be a helyi református gyülekezetbe. Azóta egyikük rendszeresen, a másik kettő pedig ritkán jár a református templomba. Ortodox templomba nem járnak. Nem tanultak meg magyarul, de a református egyház hittételeit megismerték (az ortodox egyházban a jelenlét a fontos, nem a prédikáció, ebből a szemléletből is adódhat, hogy annak ellenére is elmennek, ha nem mindent értenek). Számukra Batizán Attila nagy ünnepeken leírta románul a prédikációt, és az istentisztelet alatt el tudták olvasni. Gyermekeik reformátusok lettek. Egy esetben román baptista férfi is áttért reformátusnak a házasságkötése előtt, a lelkész készítette fel románul a konfirmációra. Ugyan van egy középkorú román férfi, aki nem lett református, de ő az ortodox templomba se jár, nincs vallásos elköteleződése, gyermekei pedig reformátusok lettek, magyar iskolába járnak. Ezek a példák is azt mutatják, hogy ez egy erős, kompakt közösség. Vegyes házasság esetén Rákosdon volt egy hagyomány, miszerint a házasulandók mindig eljöttek a református templomba. Tehát vagy mindkét templomban vagy csak a reformátusban esküdtek meg, a másik fél vallási hozzáállásától függően, de lényeges, hogy a református fél ortodox személlyel kötött házasság esetén nem mondott le vallásáról. Mivel Batizán Attila nyitottan állt a kérdéshez és felvállalta, hogy esküvőn románul is szól, azóta többen csak a református templomba jöttek összeházasodni. (Sokan nem kedvelik az or250